Békéscsabán született, 1919. november 14-én. 1939-ben szerzett ok-levelet a Budapesti Kereskedelmi Akadémián. Életét a küzdelem és a változatosság jellemezte. Szüleit diák korában veszítette el. Huszon-egy éves korától a békéscsabai Réthy Béla Vegyészeti Laboratórium és Gyógycukorgyárban dolgozott különféle beosztásokban. Később, a háború alatt a tulajdonos nagybátyjai katonai szolgálata miatt, a veze-tést is átvette. 1944-ben ő is bevonult, és amikor alakulata nyugatra vonult vissza, vele mehetett a felesége is, Bécsi Erzsébet. A németek együtt deportálták őket, majd az amerikaiak hadifoglyai lettek. 1946 nyarán térhetett haza.
Hazatérése után az 1949-ben bekövetkezett államosításig ismét a Réthy-féle vegyészeti gyárban dolgozott cégvezetőként. Az államosí-tást követően osztályidegennek nyilvánították, így 1952-ben a politikai üldöztetés miatt a fővárosba költözött, ahol mellékállásban, mint tech-nikai szerkesztő részt vett a Gyógyszerészet című szaklap megindítá-sában, amely munkát 35 éven át végezte. 1978-ban rokkant nyugdíjba vonult.
Ekkor, volt gimnáziuma felkérésére, a gimnázium egykori diákjának és a XX. század első felében joggal, igen népszerűvé vált, gyomai szüle-tésű Vidovszky Béla festőművész életének és munkásságának kuta-tásába kezdett. Megbizonyosodva Vidovszky Béla kiválóságáról, mél-tatlannak érezte, hogy a politikai hatalom mellőzte a festőművészt és munkásságát.
Kutató, feltáró munkáját annak szellemében végezte, hogy Vidovszky Bélát és művészetét megismertesse, elismertesse. Könyvet is írt: Vidovszky Béla festőművész 1883-1973 címmel. Az 1983-ban, Vidovszky Béla születésének 100. évfordulója alkalmából megjelent könyve forrás értékű kiadvány.
1986-ban kezdeményezte egy gyomai emlékszoba létrehozását. A gyűjtemény alapját az általa ajándékozott Vidovszky Béla festmények adták. Az adományozott képek:
- Halászbárka a Tiszán,
- Templombelső,
- Keresztelőkápolna Velencében.
Létrehozta és működtette a Vidovszky Béla Emlékbizottságot. Amikor az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet egyik termében kialakították a Vidovszky Emlékszobát, a berendezési tárgyakat és a festményeket ajándékba adta. Ez lett a Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény törzsanyaga.
1989-ben a képtár és a helytörténeti gyűjtemény anyaga elhelyezésre került a jelenlegi épületben. Folyamatosan figyelemmel kísérte, segí-tette, támogatta a munkát. Az 1991-ben, a képtár működtetésére létre-hozott közalapítvány Láng Miklós szívügye volt. Aktívan, cselekvően vett részt minden egyes feladatban. A Vidovszky képek mellé sorban érkeztek az országos hírű művészek alkotásai, majd a településhez kötődő festők képei. A gyarapításban folyamatosan tevékeny szerepet vállalt: kereste, kutatta a Vidovszky műveket. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Gyomaendrődön városi képtár alakult, me-lyet1993 decemberében, méltó kiállító hellyé való átépítését követően, hivatalosan is megnyitottunk.
A Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért kuratóriu-mának tevékeny, alkotó tagja volt. A kuratóriumnak 2002-ig volt tagja, de még utána is évekig eljárt a kuratóriumi ülésekre, tanácsaival, kap-csolataival segítve a kuratórium munkáját.
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Láng Miklós részére Gyomaendrőd Díszpolgára címet adományozott 2019 augusztusában.
2020. május 15-én Balatonalmádi otthonában érte a halál. Végakara-ta szerint hamvait a Séd patak vize öleli magához.
Emlékét kegyelettel őrizzük!
Életének 101. évében elhunyt Láng Miklós
